Skip to content
Kezdőlap » Merengő » 35. HÉT – EGY KÜLÖNLEGES AJÁNDÉK 1. RÉSZ

35. HÉT – EGY KÜLÖNLEGES AJÁNDÉK 1. RÉSZ

Fókusz gondolat: Mi az alapvető feltétele a lelki ajándékok megjelenésének az életünkben? Vizsgáld az ige alapján!

Elmélkedő: Mi az oka annak, hogy vannak keresztények, akik félnek ezeket az ajándékokat használni? Mitől válhatnak valóban veszélyessé a lelki ajándékok?

Javaslat a napi imádságokhoz: Ezen a héten kérd meg Istent, hogy erősítsen meg azokban a lelki ajándékokban, amelyek már teremtek gyümölcsöt az életedben! Kérd, hogy ismertesse fel azokat, amiket neked szeretne adni! Valamint kérd azokat, amelyeket úgy gondolsz, hogy tudnál használni a saját közösségedben!

Ajánlott bibliai olvasmány (hétfő-péntek):
János evangéliuma 2
Pál levele a galatákhoz 3
Pál első levele a korinthusiakhoz 12
Pál első levele a korinthusiakhoz 13
Pál első levele a korinthusiakhoz 14

Ne felejtkezz el a szombati elcsendesedésről! (Részletek a Hogyan olvasd? résznél a Mélyebbre oldalán.)

Vasárnap – Elmélyítő

Nem kis feladatnak tekintem azt, hogy erről a bizonyos különleges ajándékról írjak. Arról az ajándékról, amit Isten adott nekünk. Arról az ajándékról, ami földi utunk során a lehető legjobban tudja visszatükrözni azt, hogy mi mennyire kicsik vagyunk és Isten mennyire hatalmas. A kegyelmi ajándékokat megannyiszor igen misztikusnak, rejtélyesnek gondoljuk és vannak olyan keresztény közösségek, akik úgy vélekednek, hogy jobb inkább elásni, mert olyan veszélyes és olyan megfoghatatlan, ami csak bajt hozhat ránk.

„Mert a nekünk adott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak, eszerint szolgálunk is: aki a prófétálás ajándékát kapta, az a hit szabálya szerint prófétáljon; aki a szolgálat ajándékát kapta, az végezze szolgálatát; a tanító a tanítást, a vigasztaló a vigasztalást, az adakozó szerénységgel, az elöljáró igyekezettel, a könyörülő pedig jókedvvel. A szeretet ne legyen képmutató. Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz, a testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek, a tiszteletadásban egymást megelőzők, a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók: az Úrnak szolgáljatok.” (Pál levele a rómaiakhoz 12,6-11)

Ebben a kérdésben is a legfontosabb, hogy Isten kijelentéseire támaszkodjunk, ahol szó sincs ezeknek az ajándékoknak az elásásáról. Pál római leveléből – csakúgy, mint a korinthusiból – egyértelműen visszatükröződik, hogy a kegyelmi ajándékoknak és a szeretetnek kifejezetten szoros köze van egymáshoz. Úgy gondolom, ha ezekről a csodás ajándékokról szeretnénk beszélni, akkor mindenképpen ezzel kell kezdeni. Ugyanis szeretet nélkül a kegyelmi ajándéknak semmi értelme nincs.

„Hálát adok értetek az én Istenemnek mindenkor azért a kegyelemért, amely nektek Krisztus Jézusban adatott. Mert őbenne meggazdagodtatok mindenben: minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Ezért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban…” (Pál első levele a korinthusiakhoz 1,4-7)

Minden az Isten szeretetéből indul ki. A Jézussal való szoros, megerősödött kapcsolat eredménye az, hogy a kegyelmi ajándékokat bőségesen megtapasztalhatjuk. Az életemben sem volt másképpen, azonban az ismeret hiánya jelentős ideig elválasztott ezektől az ajándékoktól. Ugyanis hiába szerettem Istent, hiába erősödött meg bennem a Krisztusról való bizonyságtétel, mégsem tapasztaltam meg igazán a Lélek erejét az életemben. A közegben, ahol megtértem egyáltalán nem volt jellemző, hogy a karizmáról hiteles tanítás hangzott volna el. Azt meg pláne nem tudtam, hogy nekem is közöm lehet hozzá, sőt kifejezetten lényeges lenne, hogy közöm legyen hozzá. Amint a szeretetem ismerettel párosult azonnal elkezdtem imádkozni ezekért az ajándékokért, bár még igazán azt sem tudtam, hogy ez pontosan mit jelent, csak szeretettem volna betelni Istennek ezzel a hatalmas erejével.

Amennyire szükséges a kegyelmi ajándékokhoz az Isten felé irányuló szeretetünk, annyira nélkülözhetetlen az, hogy egymás szeretetében maradva használjuk azokat. Már csak azért is, mert a kegyelmi ajándékok jelentős részét azért kapjuk, hogy másoknak szolgáljunk vele. Továbbá akkor is pont a lényege vész el ezeknek az ajándékoknak, ha magunknak tulajdonítjuk az érdemet. Valamint az is probléma lehet, ha azokat, akik még ezekben az ajándékokban nem gazdagodtak meg, lenézzük, megvetjük. Ugyanis mivel ezek valóban ajándékok, ezért nem minket illet a dicsőség érte, hanem azt, akitől az ajándékot kaptuk, az Ajándékozót. Ha megkapjuk bármelyik lelki ajándékot, akkor nem azért kapjuk, hogy magunkat felmagasztaljuk, hanem azért, hogy Istent dicsérjük a kapott ajándékok által. Ezeket az ajándékokat lehet kérni, de nem rajtunk múlik, hogy mit és hogyan kapunk, egyedül a szuverén Istent illeti meg a lehetőség, hogy mindenkinek azt adja, amit Ő akar. Így  alázatosan kell kezelnünk ezeket az ajándékokat és ahelyett, hogy mást lenéznénk amiatt, hogy nem kapott meg valamilyen lelki ajándékot, inkább imádkozzunk érte, imádkozzunk szeretetben vele együtt ezért. Valamint akik közé szolgálni vezet minket Isten, azoknak is ugyanezzel az alázattal szolgáljunk és ne a feljebbvalóság érzése legyen bennünk, hanem a felsegíteni akaró szeretet és az élő Istenre mutatás.

„Törekedjetek a szeretetre, buzgón kérjétek a lelki ajándékokat…” (Pál első levele a korinthusiakhoz 14,1)

Ezzel az igével bátorítalak arra, hogy elsősorban törekedj az Isten és az emberek szeretetére! Ebből kifolyólag pedig kérd buzgón a lelki ajándékokat, amivel Isten dicsőségére lehetsz és hasznos eszközzé válhatsz mások életében! Istent kérd ebben, hogy mutasson utat a személyes életedben a kegyelmi ajándékokban és mutasson rá azokra, hogy miket kell kérned és mik azok, amiket már meg is kaptál!

Gondold át mire tanított ezen a héten Isten és beszélgess vele imádság!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük