„Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz, aki rejtve van; a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged.”
(Máté evangéliuma 6,6)
Hogyan kezdhetek neki az imádságnak?
Azt olvashatjuk a Bibliában, hogy egyik nap odaléptek a tanítványok Jézushoz a következő kéréssel: „Uram, taníts minket imádkozni, ahogy János is tanította a tanítványait!” (Lukács evangéliuma 11,1) Ekkor tanítja nekik az Úri imádságot (Mi Atyánk…). Illetve bátorítja a körülötte lévőket, hogy bátran tárják fel kéréseiket Isten, a tökéletes mennyei apa előtt.
Ez két dolgot jelent számunkra.
Az egyik, hogy tanulható az imádság. Ahogy kommunikálni is tanulunk, úgy azt is megtanuljuk milyen részei vannak az imádságnak, hogyan tárhatunk valóban mindent az Úr elé.
A másik, hogy bárhogy is vagyunk, csak lépjünk be az imádságba. Fontos, hogy tanuljunk beszélgetni Istennel, mert így működnek az emberi kapcsolataink is, ha megtanuljuk kifejezni magunkat, felismerni belső működésünket. Viszont ennél sokkal lényegesebb, hogy menjünk és beszéljünk mennyei apukánkkal.
Milyen szívvel léphetünk Isten elé?
„Azt akarom tehát, hogy a férfiak mindenütt bűntől tiszta kezeket felemelve imádkozzanak harag és kételkedés nélkül.” (Pál első levele Timóteushoz 2,8)
Nem rémisztgetésképpen mondom, de jobb tisztába lennünk azzal, hogy kivel is beszélgetünk akkor, amikor imádságra hajtjuk a fejünket. Ez esetben ugyanis a világmindenség Ura lesz a beszélgető partnerünk. Tehát nem mindegy, hogy milyen szívvel is lépünk be ebbe a beszélgetésbe.
Viszont lényeges megjegyezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy csak tökéletes és bűntelen emberek imádkozhatnak. Akkor mire való lenne az Isten előtti bűnvallás? Isten nagyon is várja, hogy úgy ahogy vagy lépj vele kapcsolatba.
Mégis látnunk kell, hogy a szenttel való kapcsolattartásban nem segít a szentségtelen hozzáálássunk. Ha csupán kérünk, vagy éppen újra és újra feloldozásért járunk a körkörös bűneinkért, akkor megakadhat ez a kommunikáció.
Ezért szükséges, hogy készek legyünk akartunkkal is megtagadni bűnös természetünket Isten előtt. Ugyanis a bűn dédelgetése eltávolít a Szenttől.
Ugyanakkor abban a hitben léphetünk hozzá, hogy a mindenható Úr mindenre képes. Képes bűnöket elvenni, képes gyógyítani, vezetni, stb. Ezzel a hitünkkel bizalommal léphetünk Isten elé. Ez pedig akkor is igaz, ha nemleges választ kapunk az Úrtól kéréseinkre.
Nem utolsó sorban a szeretetünket is szükséges hoznunk ebbe a kivételes kapcsolatban. Abban az esetben is, ha terhek, bűnök, kétségek, vagy éppen tragédiák rágják is a lelkünket. Bármennyire is apró szikra csupán bennünk ez a szeretet, hozzuk Isten elé, valljuk meg és engedjük, hogy Ő is formáljon bennünket a szeretetével.
AZ IMÁDSÁG RÉSZEI
Már a megszólításban is kifejezheted tiszteletedet az élő Úr felé. Ezzel együtt jusson eszedbe, hogy Ő a mennyei Apukád, aki Jézus keresztje által szabadulást szerzett arra, hogy gyermekeként hívd közel a Szentlelkét magadhoz, magadba!
Fejezd ki, hogy valóban Isten az Úr. Valld meg, hogy minden tette dicséretre méltó! Dicsőítsd Őt, mert mindenestől szent Ő!
Emlékezz Isten tetteire az életedben és adj hálát mindenért, amit már elvégzett!
„Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság.” (János első levele 1,8)
Éljünk a nagyszerű lehetőséggel és adjuk halálba a bűnünket azzal, hogy megvalljuk Istennek és kérjük és fogadjuk az Ő bocsánatát.
Tárjuk fel az Úr előtt kéréseinket és alázattal mondjuk el szívünk vágyát, miközben hagyjuk, hogy a Szentlélek eggyé tegye akaratunkat az Isten akaratával!
Isten elé nem csupán a saját dolgaidat viheted oda, hanem könyöröghetsz a gyülekezetedért, egy meg nem tért ismerősért, beteg testvérért, stb. Éljünk ezzel a csodás ajándékkal is, amelyekben mások ügyeit vihetjük az Úr trónja elé!
Hálát adhatunk azért, hogy Isten hallotta a mi imádságunkat és cselekedni fog az érdekünkben.
Arra mindenképpen fel szeretném hívni a figyelmet, hogy nem felcserélhetetlen és kihagyhatatlan részei ezek az imádságnak, csupán támpontot nyújtanak.
Legyél szabad az imádságban!
Van valami, ami rendkívül hatékonnyá teheti az imádságainkat:
AZ IGEOLVASÁS
A Biblia tanulmányozásával ugyanis Isten szavát hozzuk közel magunkhoz, amelyben megláthatjuk, meghallhatjuk az akaratát.
Segít az Istenre való fókuszálásban, ha az igével töltjük meg a szívünket. Az igével imádkozva belehelyezkedhetünk a legszentebb akaratba. Az igével való imádkozásban ehhez az igazsághoz formálódunk és látjuk meg egyre inkább annak valóságát az életünkre nézve.
Az imádság párbeszédességét segítheti, ha a Biblia olvasásunk része lesz az imádság és fordítva. Az imáinkra érkező válaszok egy jelentős része az élő igén keresztük érkezik.
A Szentíráson keresztül vizsgálhatunk meg mindent, amit az imádságban való elcsendesedésedkor kaptunk.
Hallgató imádság
Ahogy az eddigiek alapján láthattuk, az imádkozás nem pusztán azt jelenti, hogy elmondjuk a panaszunkat Istennek.
Sőt, talán a legjelentősebb történésekhez akkor érünk, amikor elhallgatunk és egész lényünkkel Urunk felé fordítjuk a figyelmünket.
Ebben pedig segítőtársunk a bennünk élő Szentlélek, amelyről ezt mondja Jézus:
„Még sok mindent kellene mondanom nektek, de most nem tudjátok elviselni; amikor azonban eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek.” (János evangéliuma 16,12-13)
A Szentlélek kijelenti számunkra Isten szentségét, valóságát, amely által egyre jobban megismerhetjük Őt és azt az utat, amelyre hív. Megvizsgál és felismerteti velünk mindazt, ami mindezektől elválaszt. Arra indít, hogy az engedelmesség szavával válaszoljunk.
Persze csendben lenni és az Úrra figyelni nem könnyű, hiszen foglyul kell ejtenünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre (Pál második levele a korinthusiakhoz 10,5). Viszont, ahogy egyre inkább szokássá válik és az imádságunk része lesz az Istenre figyelés, úgy lesz egyre egyszerűbb is. Így pedig megtapasztalhatjuk annak mérhetetlen gazdag áldását és gyümölcsét a gyógyulásunkban és a megszentelődésben.
Egyéb ötletek
A Lectio Divina, azaz az „isteni olvasás” kiválóan ötvözi az imádság és az igeolvasás gyakorlatát.
Először válaszunk ki egy bibliai szakaszt, majd a következő négy módon olvassuk el, majd hagyjunk időt az imádságra.
1. A lectio-val, azaz a szöveg olvasásával kezdjük, majd imádságban arra összpontosítsunk, hogy miről is szól a felolvasott szakasz.
2. Az ige megismételt olvasása után következik a meditáció szakasza, amelyben arra keressük a választ, hogy mit mond személyesen számunkra az ige?
3. Ezután ismét elolvassuk az igét és következik az oratió, amelyben válaszolhatunk Istennek.
4. Végül az utolsó olvasás után következik a kontempláció, amelyben megpihenünk Istenben és a ráfigyelésben engedjük, hogy vezessen, formáljon bennünket, vagy csupán gyönyörködhetünk benne.
Időként kifejezetten hasznos lehet, ha kiszakadsz a megszokott környezetedből és szervezett, vagy egyéni formában néhány napos csendességet tartasz. Több különböző formája is lehet az ilyen típusú lelkigyakorlatoknak. A teljes némaságban történő hétvégétől elkezdve az előadásokkal és imaszolgálattal fűszerezett alkalmakig több módszerrel is találkozhatsz. Ezek az elvonulások segíthetnek helyreállítani a fókuszodat és újra megtalálni az igazi középpontot, Jézust. Ha ezzel kapcsolatban további kérdésed lenne, vedd fel bátran velem a kapcsolatot!
Az imaszoba egy olyan különleges tér, amelyben állomásokon keresztül haladhatsz előre az imádságban. Ismerheted úgy is, mint imaösvény, de személy szerint hozzám közelebb áll a valódi belső szobás elcsendesedés, ahol egyedül lehetsz az Úrral. Ennek az imamódnak a különlegessége az, hogy bár rendelkezésedre áll egy keret, egy szent tér, mégis az Istennel való személyes beszélgetés határozza meg ezt az időt. Itt az Útkereső weboldalán is találhatsz ilyen online imaszobákat, amelyeket ide kattintva ki is próbálhatsz.