Fókusz gondolat: Nem kell mást tenned ezen a héten, mint a szemeidet Jézusra szegezni és tanulni tőle! Hogyan viselkedett az elesett, elcsüggedt és bűnös emberekkel?
Elmélkedő: Érezted valaha, hogy olyan ember van a társaságodban, akitől legszívesebben elfutnál, mert olyan bűnösnek érezted?
Javaslat a napi imádságokhoz: A tegyetek tanítványokká elhívás azt jelenti, hogy menjünk a bűnösökhöz, hogy Jézus által lehetőséget kapjanak a szabadulásra. Kérd Istent, hogy ilyen szeretettel vértezzen fel!
Ajánlott bibliai olvasmány (hétfő-péntek):
Lukács evangéliuma 5
Lukács evangéliuma 6
Lukács evangéliuma 7
Lukács evangéliuma 8
Lukács evangéliuma 10Ne felejtkezz el a szombati elcsendesedésről! (Részletek a Hogyan olvasd? résznél a Mélyebbre oldalán.)
Vasárnap – Elmélyítő
Az elmúlt heteket látva nagyon könnyen el lehetne intézni a bűnösök szeretetét annyival, hogy „igen, rendkívül fontos, mert hát azért mi is azok vagyunk”. A kérdés azonban nem ennyire egyszerű. Hiszen meg kell vizsgálnunk, hogy kik azok a bűnösök, akik felé a szeretetünket ki kell mutatnunk. Illetve azt is meg kell vizsgálnunk, hogy ezt a szeretetet hogyan mutathatjuk ki.
„Ő viszont igazolni akarta magát, ezért megkérdezte Jézustól: De ki a felebarátom?” (Lukács 10,29)
Ki a felebarátom, akit annyira kell szeretnem, mint magamat? Talán a magyar nyelvben használt kifejezés nem is igazán adja vissza azt, amire a bibliai jelentés utal. Akkor mégis mit jelent a felebarát kifejezés? Tinédzser koromban valami olyasmit értettem a felebarát alatt, mint a haver szó. Barátnak azért nem nevezném, mégis valamilyen formában jóban vagyunk. A Biblia tanulmányozása és az ismereteim bővülésével azonban rá kellett jönnöm, hogy ez még mindig távol áll a valóságtól. Mégis akkor ki a felebarátom? Ha a valódi szó jelentését megnézzük, akkor inkább a közelálló szó írná le pontosabban a szó jelentését. Ugyanakkor itt érdemes azt hozzá tenni, hogy ez nem lelki, hanem fizikai közelségre utal. Ezt igazolja az ószövetségi Izrael is, ahol az egy törzsbe tartozók, első sorban izraeli emberekre vonatkozott ez a szó. Tehát azokra, akik fizikálisan közel voltak, illetve Izrael népéhez tartoztak és az Isten szövetségének részesei voltak. Akkor mai értelemben értelmezhetjük úgy, hogy a keresztények a felebarátaink?
Röviden nem. Jézus ad valódi választ erre a kérdésre. Az irgalmas samaritánus története több szempontból is felháborító példabeszéd lehetett a kor zsidó emberei számára. Először is, mert kifejezetten nem jó színben tünteti fel a hitben nagy méltóságnak örvendő személyeiket. A másik pedig az, hogy egy samaritánust jelenít meg pozitív szereplőként. Ez azért volt igen problémás, mert az ószövetségi felebaráti megnevezéshez nem is állhatott volna távolabb a samaritánusoktól. Vannak olyan fennmaradt írásos emlékek, amik szerint gyűlöltebb népség volt a zsidók szemében, mint az edómiak, vagy éppen a filiszteusok. Egy utált, korcs népség volt számukra. Mégis Jézus egy samaritánusra mondta, hogy ő a felebarátod. Ugyanis a szó valódi jelentése a mérvadó. Mindenkit szeretned kell, aki a közeledbe kerül. Mindenkit kivétel nélkül. Jézus nem csak példázatban utal erre, hanem konkrétan ki is mondja a lehető legdrasztikusabb módon:
„Hallottátok, hogy megmondatott: „Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet.” Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket…” (Máté evangéliuma 5,43-44)
Miért lehetett fontos ezt a kérdést tisztázni a bűnösök szereteténél? Mert Jézus a felebaráti szeretet valódi jelentése által mutatja meg azt nekünk, hogy nem szabad skatulyákba zárni az embereket. Nem lehet azt mondani, hogy valaki kicsit bűnös és akkor még szeretem. Azt az embert pedig már nem szeretem, aki a mércém szerint rettentően bűnös, vagy éppen olyan bűne van, amitől irtózom. Ennek vizsgálatakor külön kell választani a hittestvéreket és a még bűnben élőket. Ez azért is megkerülhetetlen, mert a bűnnek a viszonyítási alapja egészen más lesz a két személynek. Máshogy kell közelíteni ahhoz, aki nem ismerte még fel egész lényéből fakadó bűnösségét és máshogy ahhoz, aki már Krisztusban él.
A keresztény élet egyik legnagyobb problémája az, hogy hamar burokká válhat az életünk. A missziói parancs ellenére nehezen mozdulunk ki templomainkból, imaházainkból és inkább a biztos falak között maradunk. Jézus mégis azt mondta:
„Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: „Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot.” Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket.” (Máté evangéliuma 9,12-13)
Ezeket a szavakat akkor mondja el, amikor bűnösök barátjaként bélyegzik meg Őt a farizeusok. Jézus egy pillanatra sem tagadja ezt. Sőt egyértelműen vállalja is, hogy Ő a bűnösökkel szeretne közösséget vállalni annak reményében, hogy meggyógyuljanak. Nem lenne nagy fejtörés a keresztény életben a missziói kérdése, ha csak követnénk Jézust, ha csak szeretnénk a körülöttünk lévőket. Jézus itt példát ad elénk. Nem úgy volt a bűnösök között, mint egy felsőbbrendű misszionárius, aki majd megmondja az életedre a tuti receptet, mint ahogy gyakran történik. Jézus egy asztalnál evett velük, a kor legmélyebb közösségét vállalta a bűnös emberekkel.
Mennyivel másabb lenne, ha nem missziós terepként gondolnánk egy-egy emberre, hanem valóban szeretnénk és valóban közösséget vállalnánk vele, úgy, hogy közben nem éreznénk és nem éreztetnénk azt, hogy ezzel a barátsággal beszennyezzük a „tökéletes” keresztény életünket. A saját hitbeli életem első éveiben történt, hogy ismeretségi köreimbe került egy meleg fiú. Ahelyett, hogy barátsággal, vagy szeretettel közelítettem volna felé, pontosan ezt a beszennyezettséget éreztem magamban már csak akkor is, ha egy levegőt szívtam vele. Ezért elkerültem, elítéltem és még az esélyt sem adtam meg neki, hogy esetleg megtérhessen bűneiből. Jézus vajon ugyanezt tette volna? Nem gondolom. Ő egy percre sem érezte beszennyezettnek magát a bűnösök között. Még akkor sem, amikor ott lógott két valóban bűnös ember között a kereszten és életét adta egy olyan bűnösért, mint én.
Imádkozz te is azért, hogy Isten szabadítson meg a félelmeidtől, amik elválasztanak a bűnösök szeretetétől! Ezután tedd fel magadnak a kérdést, hogy kik vannak a közeledben, és kérd Istentől a segítséget az elindulásra és, hogy végre valóban tudj szeretni!
Gondold át mire tanított ezen a héten Isten és beszélgess vele imádság!