Fókusz gondolat: A bűn ezer arca mutatkozik meg a kijelölt szakaszban és azokat sem kíméli, akik Istenhez tartozóknak gondolják magukat. Hogyan ismerheted fel a bűnt a saját életedben és miben reménykedhetsz?
Elmélkedő: Miért vannak olyan hívők, akik azzal áltatják magukat, hogy semmit nem tehetnek a kísértéseikkel szemben?
Javaslat a napi imádságokhoz: Isten nagyon szeret téged és azt szeretné, ha szabad lennél a bűn fogságából. Valld meg azokat a bűnöket, amelyeket a héten felismersz magadban és kérd Isten erejét a kísértővel szembeni harcban!
Ajánlott bibliai olvasmány (hétfő-péntek):
Mózes második könyve 20
János első levele 3
Pál levele a rómaiakhoz 8
János evangéliuma 12
János evangéliuma 13Ne felejtkezz el a szombati elcsendesedésről! (Részletek a Hogyan olvasd? résznél a Mélyebbre oldalán.)
Vasárnap – Elmélyítő
Keresztényé válásunk során Jézus szeretetében megmosakszunk és megtisztulunk a bűntől. Ezt jelképezi a keresztség. Ahogy alámerülünk a bűnnel a vízben, úgy Jézusban megtisztultan jöhetünk fel a víz alól, meghalva a bűnnek és élve a Jézusban való hitben az örök életre. Jézus azonban a kereszténnyé lett életre adott egy remek példázatot, amely összeköthető az ezt követő utunkkal. A tanítványok lábmosásakor azt tanította, hogy „aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta”. A lábmosásra minden kereszténynek szüksége van egész útja során. Szükség van arra, hogy a bűnöket felismerve elhagyjuk azokat és megszentelődjünk.
Az előzőekben láthattuk, nem mindegy, hogy a bűn vagy Isten szolgálatában maradunk meg. Nem mindegy, hogy az életünk Krisztust, vagy éppen a bűnt tükrözi. Szükséges, hogy lássuk, nem foghatjuk a körülményeinkre, másokra, Istenre, vagy éppen a gonoszra sem azt, ha vétkezünk, mert, ahogy Jakab írja:
„Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz.” (Jakab levele 1,14-15)
Minden helyzetben miénk a felelősség és a döntés, hogy a bűnt választjuk vagy sem. Mindig van lehetőség máshogy dönteni, még akkor is, amikor úgy tűnik, hogy az a földi életünkre nézve végzetes következménnyel járhat. Ehhez viszont tisztáznunk kell, hogy pontosan mi ellen, vagy ki ellen harcolunk? Saját magunknak vagyunk az ellensége? A testünkben lakozó bűn ellen kell felvennünk a kesztyűt a bennünk lakó Lélek által.
„Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: a bűn rabszolgája. Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, hiszen az akarat megvolna bennem a jóra, de nem tudom véghezvinni azt. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat.” (Pál levele a rómaiakhoz 7,14-19)
Pál jól felvázolja a problémát. Egy hihetetlen harc színterévé válik az életünk, ha elköteleződünk Jézus mellett. A jó és a rossz elképesztő csatája. Talán mi is azt mondhatjuk, ha ezt a küzdelmet teljes valóságában megtapasztaljuk, amit Pál a folytatásban:
„Én nyomorult ember! Kicsoda szabadít meg ebből a halálra ítélt testből? Hála legyen Istennek a mi Urunk Jézus Krisztus által! Tehát én magam értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok, testemmel azonban a bűn törvényének.” (Pál levele a rómaiakhoz 7,24-25)
Ennél a résznél azonban, ha figyelmesebben olvasunk, akkor felfedezhetjük, hogy Pál se lemondóan, letett kézzel tűri a bűnt az életében. „Értelmemmel ugyan Isten törvényének szolgálok”. Láthatjuk tehát, hogy mennyire lényeges az, hogy megismerjük Istent, megismerjük a törvényét és megismerjük az igazságot. Ha az értelmünkkel nem szolgáljuk Istent, akkor nem fogjuk megismerni a törvényét, aminek a segítségével felismerhetjük a bűnt. Mégis még mindig azt érezhetjük, hogy ez kevés. Ne féljünk ezt Pál is pontosan így gondolta, ezért folytatta:
„Nincsen azért most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik Krisztus Jézusban vannak, mert az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor bűnért való áldozatként tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint.” (Pál levele a rómaiakhoz 8,1.4)
Pontosan emiatt a bennünk uralkodó harc miatt volt szükség Jézus áldozatára, a tökéletes áldozatra, akinek a váltsága által már nincsen kárhoztatás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk. Sőt annál inkább fontos, hogy a Lélek szerint élünk-e vagy a test szerint:
„Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok.” (Pál levele a rómaiakhoz 8,13)
Mit cselekedjünk tehát a bűnnel vívott csatában?
- Az igazság által ismerd fel azt! Ebben segítségedre lesz a Biblia és olyan igaz hittel rendelkező testvérek, akikhez kérdéseiddel fordulhatsz. A bűnben erősen vágyódik az ember olyan emberek közösségébe, akik a bűnben megerősítik. Ne tedd ezt! Ha érzed, hogy valami nem stimmel, akkor olyan hiteles testvérek szavára hallgass, akik a Lélek által vezetettek és téged is a Szentírás alapján biztatnak!
- Távolíts el minden zavaró körülményt! Minden olyan helyzetet, minden olyan tárgyat, vagy minden olyan személyt, aki és ami a bűnnel kapcsolatban áll, kerüld el, amennyiben lehetséges! Ha lehet még teret se hagyj a kísértéseknek!
- Kérd a Szentlelket! Ahogy a fenti igében olvashattuk a Lélek által megölhetjük a test cselekedeteit. A Lélek által képesek leszünk leszámolni a bűnnel. Ezért, ha bűnnel állsz szemben akkor kérd a Lelket és kérd, hogy győzni tudj a bűnnel vívott csatában!
Ez az út, a megszentelődés útja, ami a gondviselés legmagasabb szintje, ami maga a szeretet. Isten a törvényeivel próbál már ezen a földön úgy vezetni, ami által a lehető legszorosabban megtapasztalhatod a valóságát. Ebben átélhetjük Isten felemelő szeretetét, ami többet és többet akar ránk bízni. Ehhez viszont nélkülözhetetlen a te szereteted is, hogy folyamatosan lépj közelebb és közelebb a szerető Atyád felé.
Gondold át mire tanított ezen a héten Isten és beszélgess vele imádság!