Skip to content
Kezdőlap » Merengő » 22. HÉT – AZ AJÁNDÉK NEVE: GYERMEK

22. HÉT – AZ AJÁNDÉK NEVE: GYERMEK

Fókusz gondolat: Hogyan munkálkodik Isten a gyermekek által? Vezessen ez a kérdés az ige tanulmányozásában!

Elmélkedő: Miért lehet ajándék, ha közvetlen közelről látsz felnövekedni egy gyermeket? Mire taníthatnak meg az Istennel való kapcsolatban?

Javaslat a napi imádságokhoz: A gyermek témában mi az, amiért hálás lehetsz és mi az, amiben sebeket hordozol? Vidd Isten elé!

Ajánlott bibliai olvasmány (hétfő-péntek):
Ézsaiás próféta könyve 9
Márk evangéliuma 10
Mózes első könyve 17
Mózes első könyve 21
A Zsoltárok könyve 127

Ne felejtkezz el a szombati elcsendesedésről! (Részletek a Hogyan olvasd? résznél a Mélyebbre oldalán.)

Vasárnap – Elmélyítő

Első gyerekünket nagyon vártuk és mondhatom óriási izgalom volt bennünk és még annál is hatalmasabb öröm. Hihetetlen élményként éltem meg, amikor elsőnek láttam az ultrahangon a csöpp kis kezét, lábát, fejét. Csoda volt látni, ahogy fejlődik egy új élet, egy új ember, a mi gyermekünk. Az első perctől fogva, ahogy megtudtam, hogy babát várunk, hatalmas boldogság töltött be. Aztán megtudtuk, hogy kislány, megéreztük az első rúgásokat és ez az örömöm egyre csak fokozódott. Viszont sajnos nem mindig gondolkodtunk erre a témára így a házasságunkban, sokkal inkább félelemmel telve.

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (A Zsoltárok könyve 127,3)

A Biblia tükrében egyértelműen megláthatjuk, hogy az életet csak és kizárólag Isten tudja adni. Ez pedig azt jelenti, hogy mi bármennyire szeretnénk is, nem tudjuk kiharcolni magunktól. Természetesen, mint minden más ajándékot, ezt is kérhetjük, de nem rajtunk múlik, hogy megkapjuk-e, vagy, hogy mikor kapjuk meg. Ez olyan ajándék, amit kiérdemelni sem lehet, így mindenképpen fontos, hogy úgy tudjuk elfogadni, ahogy Isten adja, legtöbbször nem a mi terveink szerint. Mégis pont emiatt fogadhatjuk a legnagyobb örömmel, ha gyermeket kapunk, mert valóban ajándék, mert valóban nem tőlünk van.

Ugyanakkor azt látni kell, hogy a gyerek téma egy rendkívül veszélyes terület, ahol megbánthatunk és megsebezhetünk másokat. Legtöbbször nem is sejtjük, hogy egy-egy környezetünkben lévő pár életében milyen fájdalmas sérülések lehetnek ezen a területen. Közvetlen közelemben tapasztalom meg, hogy milyen fájdalmat okoz egy magzat elvesztése, vagy éppen, ha kiderül a meddőség. Ezek olyan súlyos és mély sebek, amiket csak Isten tud begyógyítani. Mi pedig, Krisztus követői a szemrehányás helyett csupán imádkozhatunk, hogy Isten adja meg a gyógyulást.

„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.” (Jakab levele 5,16)

Mielőtt tovább mennénk, azelőtt arra kérlek, hogy imádkozz ezekért a házaspárokért! Vidd Isten elé azoknak az életét, akikről tudod, hogy gyermeket szeretnének, de valamilyen okból nem lehet! Vagy kérd a gyógyulást azon összetört szívekre, amelyek gyermeket vesztettek el! Imádkozz, hogy átéljék Isten jelenlétét! Tegyél le minden olyan előítéletet, amely akkor érkezett a szívedre, amikor gyermektelen párokra tekintettél! Ha pedig a saját életedben szereztél ilyen sérülést, akkor tárd fel Isten előtt! Mondd el neki, azokat a fájdalmakat, amelyek még talán ma is nyomják a szívedet és kérd tőle, hogy töltse be maradéktalanul! Kérd tőle, hogy teljesen begyógyuljon minden sebed!

„Gyógyíts meg, Uram, akkor meggyógyulok, szabadíts meg, akkor megszabadulok, csak téged dicsérlek.” (Jeremiás próféta könyve 17,14)

A mi történetünk ezzel szemben egészen más. Mint ahogy mondtam mi sem gondolkodunk mindig így a gyerek kérdéséről. Nem tudtuk szívünk mélyéről azt mondani, hogy a gyermek valóban ajándék lenne. Inkább valami olyan, ami kijár nekünk akkor és úgy, ahogy mi akarjuk. Ezért is döntöttünk úgy a házasságunk elején, hogy még nem akarunk gyermeket. Albérletben éltünk, alacsony jövedelemmel rendelkeztünk. Mai szemmel nézve semmink nem volt, amit egzisztenciának hívnak. Bennem hatalmas félelem lapult, hogy nem fogom tudni egyedül eltartani a családomat, ha a feleségem kiesik a pénzkeresésből és még ráadásul egy gyermek is jelentős extra költséget jelent. Vajon nem emberi módon gondolkodtam? Vajon nem zártam ki teljesen a képletből Istent? Nagyon is, mert csupán a félelem uralkodott bennem. Hosszú, szeretetteljes baráti beszélgetések és Isten bátorító jelenlétét tapasztalva ismertem fel a bűnömet. Sajnos nem az első alkalommal láttam meg, hogy nem bíztam Istenben. A bizalmatlanság bűne uralkodott el a szívemen, ami nem engedte, hogy elfogadjam Isten ajándékát. Könnyek között ismertem fel ezt a vétket és vallottam be testvéreimnek. Kértem Istent, hogy az Ő akarata legyen meg az életünkben. Hatalmas csoda, hogy alig egy évre rá már megkaptuk ezt a csodás ajándékot.

„Bizony, az Úr ajándéka a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” (A Zsoltárok könyve 127,3)

Isten ajándékainak a tárházai rendkívül szélesek. Már maga a Jézus áldozatának az ajándéka is egy olyan remek dolog, amitől teljes életet élhetünk. Mégis ezt Isten személyre szabottan más és más ajándékkal színesíti, bővíti. Ilyen csoda a lelki ajándékok, a közösség, a hitharcos testvér, az anyagi gazdagság, a gyermek és még sorolhatnám naphosszat. Ezeket Isten szuverén módon osztja szét és így lesz valóban egyedi ajándékká minden, amit ad. Az pedig rajtunk áll, hogy átokként, vagy áldásképpen élünk ezekkel az ajándékokkal. Bátorítalak, hogy ne a félelmek uralják az életedet, hanem bátran kérd el és fogadd el Istentől ezeket az ajándékokat úgy, ahogy Ő adja! Ne legyen kétely a szívedben, hogy Isten jót tervezett felőled!

„Mert csak én tudom, mi a tervem veletek – így szól az Úr –: jólétet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövő az, amelyet nektek szánok.” (Jeremiás próféta könyve 29,11)

Gondold át mire tanított ezen a héten Isten és beszélgess vele imádság!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük