Skip to content
Kezdőlap » Merengő » 10. HÉT – AZ ÜRES KERESZTTŐL A KIRÁLYIG 1. RÉSZ

10. HÉT – AZ ÜRES KERESZTTŐL A KIRÁLYIG 1. RÉSZ

Fókusz gondolat: Gondold át az igeolvasás közben, hogy számodra mit jelent az az út, amit Jézus itt a Földön bejárt!

Elmélkedő: Mit jelent számodra a kereszt?

Javaslat a napi imádságokhoz: Jézus hatalmas áldozatot vállalt érted. Egész héten szánd oda az imaéletedet arra, hogy kimunkálja benned az ebből fakadó hálát és dicsőítést!

Ajánlott bibliai olvasmány (hétfő-péntek):
Márk evangéliuma 11
Márk evangéliuma 14
Márk evangéliuma 15
Márk evangéliuma 16
Pál levele az efezusiakkoz 2

Ne felejtkezz el a szombati elcsendesedésről! (Részletek a Hogyan olvasd? résznél a Mélyebbre oldalán.)

Vasárnap – Elmélyítő

Ha át kellene vennem, hogy életem során mi volt a legjelentősebb találkozás, akkor gondolkodás nélkül rávágnám, hogy a Jézussal való volt az, különösen akkor, amikor felismertem az üres kereszt titkát. Egy keresztény számára aligha kell magyarázni, hogy miért annyira lényeges ennek a kivégzőeszköznek a jelentősége az életünkben. Ennek ellenére mindig fontos, hogy újra megvizsgáljuk azt, hogy mit jelent számunkra a jelképpé vált üres kereszt, hogy miért szeretjük magunkon viselni, vagy éppen miért szeretjük imádkozó helyeinken tudni.

Gyermekkoromtól kezdve tisztában voltam azzal, hogy mi az, hogy kereszt. Viszont a felnőtt korom küszöbéig kellett várni addig, hogy megértsem azt, hogy a keresztnek köze van az életemhez. Amikor elsőnek megértettem ezt, akkor azt gondoltam, hogy a kereszt a halált hordozza. A kereszten megölték Jézust, úgyhogy ez a rémes halálnak az eszköze. Ha valaki egy kicsit is utána néz, hogy milyen kegyetlen kivégzési módszer a keresztre feszítés, akkor alighanem egyetértene velem azzal, hogy ez egy szörnyű haláleszköz. Ez az első találkozás megváltoztatta ugyan az életem, de mégsem ismertem meg teljesen azt az örömöt, ami a keresztben van. Számomra ekkor még csupán Jézus halálát hirdette.

Gyakran tapasztaltam keresztények társaságában, hogy hasonlóképpen látják a keresztet, mint én. A halál szaga járta át ezt a fajta gondolkodást. Jézus meghalt. Igaz, hogy értem halt meg, de mégis meghalt. Ha nem tudatosan is, de mégis vannak, akik úgy láthatják, hogy ez a vereségnek, a szomorúságnak volt a helyszíne. Nem arról van szó, hogy nem lehet elszomorodni annak a láttán, hogy milyen hatalmas dolgot vállalt értünk Jézus, hiszen valóban borzalmas út a Via dolorosa. Ennek ellenére sem eshetünk abba a hibába, hogy kérdőre vonjuk Jézust, hogy miért vállalta ezt az utat értünk. Emlékezzünk Péterre, aki ezt szintén megtette még Jézus halála előtt, amiért Jézus keményen megfeddte: „Távozz tőlem, Sátán, mert nem az Isten szerint gondolkozol, hanem az emberek szerint.” (Márk evangéliuma 8,33)

Az idő előrehaladtával az érzéseim megváltoztak a kereszt iránt. Már nem csak Jézus halálát láttam benne, már nem csak a szenvedés volt, ami eszembe jutott róla, hanem az élet. Csakugyan hálásabb tudtam így lenne ezért az áldozatért Jézusnak, mert nem értelmetlenül szenvedett helyettem, hanem azért, hogy új életem legyen. Ez az új élet pedig a kereszthalál mellett Jézus feltámadásának a megértésével lett teljes. Az üres kereszt így már egyszerre jelentette a halált és az életet számomra. Azóta nem szomorodok el, ha meglátom a keresztet, hanem örömöm van, hogy Jézus él és engem is élettel ajándékozott meg. Olyan csodásan fejezi ki Pál ezt a Jézus keresztje által kapott örömteli utat:

„Emlékezzetek tehát arra, hogy ti egykor pogányok voltatok, úgynevezett körülmetéletlenek a körülmetéltek szerint, akik viszont azért nevezik magukat így, mert testükön emberkéz által körül vannak metélve. Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor távol voltatok, közel kerültetek Krisztus vére által. Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést, miután a tételes parancsolatokból álló törvényt érvénytelenné tette, hogy békességet szerezve a kettőt egy új emberré teremtse önmagában. Megbékéltette mindkettőt egy testben Istennel a kereszt által, miután megölte az ellenségeskedést önmagában, és eljött, békességet hirdetett nektek, a távoliaknak, és békességet a közelieknek. Mert általa van szabad utunk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. Ezért tehát nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus, akiben az egész épület egybeilleszkedik, és szent templommá növekszik az Úrban, és akiben ti is együtt épültök Isten hajlékává a Lélek által.” (Pál levele az efezusiakkoz 2,11-22)

Ez a felszabadító üzenet járja át a szíved, amikor megtöröd a kenyeret és iszol a borból! Erre az örömhírre emlékezz, amikor meglátod az üres keresztet, ami semmiképpen sem a vereség helye, hanem a győzelemé, ahol a halál élettel jár és a szenvedés kegyelemmel! Az üres kereszt Jézus győzelme a te életedben!

Gondold át mire tanított ezen a héten Isten és beszélgess vele imádságban!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük