UMFT KEOP 7.3.1.2 projektünk

Bemutatkozás


A Görbeszéki-tó Jakabszállás határában, egy deflációs (szél vájta) buckaközi homokmélyedésben található tartósan kiszáradt szikes tó, amely a természet védelméről szóló LIII. törvény 23. § (2) bek. szerint kijelölésre került „ex lege” szikes tó, és a 28.§ (4) bekezdése értelmében természetvédelmi területnek minősül. A terület az Útkereső Kiemelten Közhasznú Egyesület tulajdonában és kezelésében van. A lefolyástalan természetes tómeder területe 10,5955 ha, amely mocsár művelési ágban van nyilvántartva. A Görbeszéki-tó nyílt vízfelülete a homokhátsági többi szikes tóval egyidejűleg az 1980-as évek első felében tűnt el. A száraz meder mélyebb részein jelenleg szikes réti és pusztai, a partok rézsűje mentén homoki sztyepprét élőhelyekre jellemző vegetáció található. Védett növényfaj nincs a tómederben, a helyhez kötött védett állatfajok közül a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) kis létszámú állománya fordul elő a területen.


A Görbeszéki-tó nagyobb térképen való megjelenítése

Problémafelvetés

A Duna–Tisza közén tapasztalható vízhiány legszembetűnőbb jele a felszíni állóvizek vízfelületének csökkenése, amely szoros összefüggésben van a felszín alatti vízkészletek csökkenésével. A Duna–Tisza közi síkvidéken a XX. század közepén még közel 230 szikes tó volt, ezek jelentős része a homokhátsági deflációs (szél vájta) buckaközi mélyedésekben helyezkedett el. Vizük jellegzetes szódás (nátrium-hidrogénkarbonát dominanciájú) kolloidoktól zavaros ún. „fehér” szódás szikes víz volt. A talajvízszint látványos süllyedése az 1970-es években kezdődött és a tendencia erőteljesebb, mint amire a csapadéktrendből gondolnánk. Ennek oka, hogy a 70-es évektől fokozottabban érvényesültek az emberi tevékenységre visszavezethető vízháztartást befolyásoló összegződő hatások (belvízrendezés, felszín alatti vízkészletek kitermelése, erdősítés, stb.). Az elmúlt két-három évtized tapasztalata azt mutatja, hogy a szikes tavi jelleg fennmaradásához szükséges talajvízkészlet a jelen állapotban nem áll rendelkezése, vagyis önmagában vízvisszatartással a jelenlegi medersíkban nem alakul ki megfelelő vízborítás. Ezért a probléma megoldása érdekében a vízvisszatartás eszközein túl egyéb jellegű műszaki beavatkozásra van szükség a szikes élőhelyek rekonstrukciója érdekében. Ezért egyesületünk a „Görbeszéki-tó természeti állapotának helyreállítása” című KEOP 3.1.2/1F-2008-0016 azonosító számú élőhelyvédelmi és helyreállítási pályázatot nyújtott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, mint támogató képviseletében eljáró KvVM Fejlesztési Igazgatóságra. A projektjavaslat jelenleg KEOP támogatással a részletes kidolgozás és műszaki tervezés szakaszában van.

Közvetlen célok

A közösségi szempontból kiemelt jelentőségű szikes tavi élőhelyek (92/43/EEC/Annex I.) eltűnésének megakadályozása a térségben;
A jellegzetes kiskunsági deflációs medrű Görbeszéki-tó tartós kiszáradása előtti természeti állapotának helyreállítása a nyílt fehér vizű szódás szikes tavi élőhely mederkotrással történő rekonstrukciója;
Védett és Natura 2000 jelölő (79/409/EEC/Annex I.) madárfajok megtelepedésének elősegítése fészkelősziget létesítésével;
Kísérleti esettanulmány (mintaprojekt) gyakorlati megvalósítása, monitorozása és bemutatása a Duna–Tisza közi homokhát tartósan kiszáradt szikes tómedreinek élőhely-rekonstrukciós lehetőségeiről.

Ugyan a fejlesztési terület nem része a Natura 2000 hálózatnak, de az élőhely-rekonstrukcióval kialakítandó vizes élőhely az Európai Unió élőhely-védelmi (92/43/EEC) irányelvének I. melléklete szerint a „Pannon szikes sztyeppék és mocsarak” (1530) kiemelt közösségi jelentőségű élőhelyek közé tartozik, amelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, és lehetőség szerinti javítása EU tagságunkból eredő kötelezettség.
A javasolt élőhely-rekonstrukció kivitelezése esetén a szikes élőhelyek jelentős állapotjavulása és értéknövekedése mellett számos védett vízimadár megjelenésére és a biológiai sokféleség (biodiverzitás) látványos növekedésére lehet számítani. A mintaprojekt jellegű javaslat kifejezett természetvédelmi jelentősége, hogy a különösen veszélyeztetett homokhátsági deflációs medrű tartósan kiszáradt szikes tavak helyreállítására még nincs példa és tapasztalat.

A rekonstrukciós javaslat

A rekonstrukciós javaslatunk szerint a beavatkozás során a felszíni 0,4 m vastag kiszáradt szikes víztartó réteget kíméletes technológiával időlegesen eltávolítanánk, majd a tó körüli szántó területeken ideiglenesen elhelyeznénk. A felszíni réteg eltávolítása után az alatta található jó vízvezető homokréteg (homoklisztes homok) végleges eltávolítása és elszállítása történne meg. A projekt kifejezett környezetvédelmi előnye, hogy a mederből kikerülő homokos földanyag teljes egészében felhasználható közcélú funkciókra. A földanyag befogadója Jakabszállás Községi Önkormányzata. A kikerülő anyagot egyrészt földutak javítására, másrészt a rekultivációs engedéllyel rendelkező jakabszállási hulladéklerakó fedőtakarására kerül felhasználásra. Ezáltal a fő természetvédelmi cél megvalósulása mellett a kikerülő anyag másodlagosan további környezetvédelmi és közcélokat szolgálhat, amely a felmerülő költségek mellett jelentősen hozzájárul a fenntarthatósági szempontok érvényesüléséhez.
A homok kitermelése a felszíni 0,4 m-es eltávolított vízzáró réteg alatt átlagosan 1,45 m mélységben történne az átlagos talajvízszint közép értéke (~108,0 mBf.) alá mintegy 45 cm-re, majd a 40 cm szikes réteg visszatöltésével a tómeder végleges szintje az átlagos talajvízszint alá kerül mintegy 5 cm-rel. A kotrási terület közepén egy fészkelő sziget kialakítása is tervben van, az eredeti mederfelszín meghagyásával, illetve enyhe oldalrézsűk kiképzésével. Itt védett és fokozottan védett madárfajok – például: bíbic (Vanellus vanellus), piroslábú cankó (Tringa totanus), gulipán (Recurvirostra avosetta) – megtelepedésére lehet számítani. A rekonstrukciós lemélyítést a sokéves átlagos talajvízszint alá tervezzük, amellyel a jelenlegi körülmények között a szikes tavakra jellemző eredeti természetes hidrológiai környezetet próbáljuk a lehetséges mértékig helyreállítani, felkészülve a jövőben várható klíma- és tájváltozások okozta további talajvízszint csökkenésre is. Ezáltal valószínűsíthető, hogy a tó vízjárást az eredeti állapothoz hasonlóan elsősorban a térségi talajvízszint mértéke fogja meghatározni. Az új mederben maximálisan 0,5 méteres tavaszi vízmélységet valószínűsítünk, amely a talajvíz természetes ingadozását követve a nyár derekára várhatóan rendszeresen kiszárad majd. Ez biztosíthatja a tájra jellemzős időszakos vízborítású szódás szikes tavi élőhelyek kialakulását. Az eredeti felszíni réteg visszaterítése a rekonstruált vizes élőhely szikes jellegének helyreállása szempontjából is fontos, továbbá a sótartalom mellett az eredeti üledékben található propagulumok az élőhelyre jellemző természetes életközösség visszatelepülését segítik majd elő. A rekonstrukció legfontosabb eredményeként a tájra jellemező eltűnő félben lévő deflációs medrű szikes tavi élőhely kísérleti jellegű helyreállítása várható.

Kapcsolódó tevékenységek

A megvalósítás során biztosítjuk a társadalom számára az átláthatóságot a „tiszta” működéssel kapcsolatban, és az elkötelezettséget saját társadalmi és természeti környezete iránt. Projektjavaslatunk a KEOP környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség horizontális alapelvei szerint kerül végrehajtásra. Tevékenységünk során törekszünk a környezetterhelés csökkentésére, például a digitális ügyintézést részesítjük előnyben és újrahasznosított papírt használunk. A projektjavaslat közösségi hasznosításának lehetőségeit is vizsgáljuk. Megkezdtük a környezeti fenntarthatósági program, valamint a tó látogathatóságához kapcsolódó környezeti nevelési program kidolgozásának előkészítését. A tervezett rendezvények (pl. zöld fesztiválok), nyílt napok, egyeztetések, megbeszélések során kifejezetten törekszünk környezettudatosság közvetítésére, amelyet a kommunikációs tervünkben is rögzítettünk. Az egyesület a korábbi gyakorlatának megfelelően különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű célcsoportok bevonására a társadalmi és munkavállalási esélyegyenlőség elősegítése érdekében. A munkaközvetítésben szerzett tapasztalatainkra támaszkodva a projekt megvalósítása esetén kísérletet teszünk a műszaki ellenőr és az útvonaltervben meghatározott környezetvédelmi szakmérnök munkakört regisztrált munkanélküli körből betölteni, elősegítve ezzel is az esélyegyenlőség érvényesülését. A projektgazda szakmai és esélyegyenlőségi célcsoportokat, mint együttműködő partnereket von be a projektbe, amelyek a következők:
Szélkiáltó Természetvédő Egyesület
Kecskeméti Megyei Jogú Város Cigány Helyi Kisebbségi Önkormányzat
Első Magyar Vidéki Nőegylet
Az együttműködő partnerek egyesületünk tagságával közösen biztosítják a terület kezelését és fenntartását. A Szélkiáltó Természetvédő Egyesület a kialakítandó élőhely-rekonstrukció biomonitorozásában, a további partnerek a projekthez kapcsolódó oktatás, bemutatás és környezettudatos ismeretterjesztés terén fognak tevékenyen közreműködni. A térségben érintett oktatási intézmények üzemeltetőivel és a partnerszervezetekkel közösen terveink között szerepel a szikes tavak természeti értékeit, védelmét és a helyreállítását bemutató tanösvény kialakítása is a tó körül.

 

Hirdetés

Az Útkereső Egyesület jogosult a személyi jövedelemadó 1%-nak fogadására. Adószám: 18358683-1-03.