Alapszabály

Útkereső Kiemelten Közhasznú Egyesület Alapszabálya

 

Az Egyesület 2011. 04. 04. Közgyűlésén Alapszabályát a következőkben állapítja meg:

1.

Az Egyesület neve: Útkereső Kiemelten Közhasznú Egyesület

Az Egyesület rövid neve: Útkereső Egyesület.

Székhelye: 6000. Kecskemét, Malom köz 1/b.

Működése kiterjed az ország egész területére. Az Egyesület jogi személy.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból (SZJA 1%), pályázatokból, a célok megvalósítása érdekében végzett gazdasági tevékenységből fedezi.

.

Az Egyesület célja és jellege:

Szellemi műhely létrehozása, fenntartása, amely lehetővé teszi az esélyt keresők segítését.

E cél érdekében az Egyesület védi a társadalom szociális, kulturális és természeti környezetét, a fogyasztók érdekeit az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c pontjának 2., 3., 6., 8., 9., 16. bekezdésében rögzített közfeladatok végzésével.

Az Egyesület célja segíteni a hátrányos helyzetű csoportok, etnikai kisebbségek, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek társadalmi esélyegyenlőségét, az euroatlanti integrációt, a közhasznú szervezetek munkáját az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c pontjának 11., 13., 18., 19., 20. bekezdésében rögzített közfeladatok végzésével. A hátrányos helyzetű csoportok társadalmi és munkavállalási esélyegyenlőségét elősegítendő előadásokat, képzéseket szervez, illetve az ehhez a tevékenységi körhöz tartozó egyéb szolgáltatásokat nyújt (rehabilitációs foglalkoztatás) az 1997. évi CLVI. törvény 26. § c pontjának 4., 17. bekezdésében rögzített közfeladatok végzésével.

Az Egyesület e célokat kiemelten közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását kiemelten közhasznú Egyesület formájában végzi. Az Egyesület tevékenysége által olyan közfeladatokat lát el, amelyekről a törvény (1997. évi 156. törvény 5. §) rendelkezése alapján valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia.

3.

Az Egyesület feladata: Az Egyesület céljának megfelelően az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi (1997. évi CLVI. törvény 26. § c) szerint):

- (2) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, közfeladatként (1108/1994. (XII. 2.) kormány határozat, 1990 évi 65. törvény 8. §, 1997. évi 154. törvény 153. §, 1993. évi 3. trv 56., 58. §) az Egyesület figyelemmel kíséri az elmaradott térségek, tartós válsághelyzetben lévő települések szociális infrastruktúrájának helyzetét, a települések környezet- egészségügyi helyzetének alakulását, ennek romlásának esetén az illetékes hatóságoknál kezdeményezi a szükséges intézkedés megtételét, házi segítségnyújtást végez.

- (3.) tudományos tevékenység, kutatás, társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés, közfeladatként (1991. évi 20. törvény 108. §, 1990. évi 65. törvény 8.§) az Egyesület részt vesz a természet és a társadalom kulturális javainak gyűjtésében, feldolgozásában és bemutatásában

- (4.) nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, felnőtt- és egyéb oktatás, közfeladatként (1993. évi 79 törvény 86.§, 1990 évi 65. törvény 8.§, 2001. évi 101. trv 1., 4. §) az Egyesület felnőtt képzést végez, kisegítő kisebbségi oktatást szervez.

- (6) kulturális örökség megóvása, közfeladatként (1997. évi 54. törvény 30. §) az Egyesület együttműködik a műemlékvédelem terén működő társadalmi szervezetekkel, a helyi műemlékvédelem érdekében

- (8) természetvédelem, állatvédelem, közfeladatként (1996. évi 53. törvény 57. 2. bek, 61. §, 1990. évi 65. törvény 8.§) az Egyesület javaslatot tesz helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánítására, elősegíti a települési önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét, részt vesz a természeti értékek megőrzésében, megmentésében, megismertetésében.

- (9.) környezetvédelem, máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység, közfeladatként (1995. évi 53. törvény 46. §, 1991. évi 20. törvény 85. §(b), 1990. évi 65. törvény 8. §) az Egyesület együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó hatóságokkal, önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, elősegíti a helyi jelentőségű természeti értékek megóvását, bemutatását

- (11.) hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység.

- (13) az etnikai kisebbségek, a határon túli magyarok segítése, közfeladatként (1990. évi 65. törvény 8.§) az Egyesület elősegíti az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését Az Egyesület segíti a határon túli magyar Egyesületek, a magyarországi CKÖ-k munkáját.

- (16) fogyasztóvédelmi feladatok, közfeladatként (1997. évi 155. törvény 43. § h., j., k bekezdés, 44. §) az Egyesület elősegíti a fogyasztók önszerveződését, igény szerint fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát működtet, segíti a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi FőFelügyelőség feladatainak ellátását (a fogyasztók oktatása, jogaikat ismertető információk közzététele területén).

-  (17) rehabilitációs foglalkoztatás, közfeladatként (9/1996. (XII. 20.) MÜM rendelet 6. §) az Egyesület segíti a MüKp-k rehabilitációs feladatainak ellátását, elősegíti a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkoztatási rehabilitációját

- (18) a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, közfeladatként (1990. évi 65. törvény 8.§) az Egyesület közreműködik a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának megoldásában, valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 4. § alapján munkaerő-követítést (TEÁOR 7450) végez.

- (19) az euroatlanti integráció elősegítése

- (20) közhasznú szervezetek számára biztosított- csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető- szolgáltatások, közfeladatként (1990. évi 65. törvény 8.§ (5)) az Egyesület támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét, együttműködik e közösségekkel

Az Egyesület Alapszabályában foglalt közhasznú feladatok többsége olyan közfeladatok, amelyekről (az 1997 évi 156. törvény 5.§ rendelkezése alapján) állami szervnek vagy a helyi önkormányzatoknak kell gondoskodnia.

4.

Az Egyesület rendes tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, az Alapszabályt alaposan ismeri és kötelezettséget vállal az Egyesületi célok megvalósítása érdekében történő személyes közreműködésre és az évi tagdíj megfizetésére. A belépési, kilépési szándékot személyesen (önállóan) és utána az Elnökségtől kapott formanyomtatványon írásban kell közölni az Elnökséggel. A tagjelöltek az Egyesület pártoló tagjai sorából kerülnek ki. Az Elnökség tagfelvétellel, kizárással, törléssel kapcsolatos döntése ellen nincs fellebbezésnek helye.

Minden tag köteles az Alapszabályban rögzített tevékenységek valamelyikben személyesen részt venni, az elvégzett munkájáról beszámolót készíteni az Elnökség részére az éves közhasznú jelentéshez. A beszámolót minden év december 20- ig a Titkárnak kell átadni. Minden tag köteles az Egyesületet érintő nyilvános szereplésről (TV, Rádió Sajtó, stb…), a szereplés előtt tájékoztatni az Elnökséget. Az Egyesület képviseletét az Alapszabály 10. pontja szabályozza.

Minden tag jogosult az Egyesület Közgyűlésének törvénysértő határozatait – a tudomására jutásától 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadni.

Az Egyesületi tagság megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával, törléssel (ha tagot jogerős ítélet a közügyek gyakorlásától eltiltja).

Az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik. Minden rendes tag jogosult az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni, jogosult Közgyűlés döntéshozatalában való részvételre. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik rendes tag megválasztható. A pátroló tag szavazati joggal nem rendelkezik. Az Egyesület pártoló tagja lehet az, aki a tagdíj megfizetése nélkül munkájával, erkölcsileg vagy anyagilag támogatja az Egyesületet. A pártoló tag szóbeli felvételi kérelmét az Elnökség fogadja el.

5.

Az Egyesület szervezetét a Közgyűlés, az Elnökség és a Felügyelő Bizottság, Közbeszerzési Tanács alkotja.

6.

Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok felének + 1 fő jelenléte esetében határozatképes. A Közgyűlést az Elnök hívja össze. A Közgyűlésre minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a Közgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Évente egyszer rendes Közgyűlést kell tartani. Rendkívüli Közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja.

A Közgyűlés ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A Közgyűlés határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza.

Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők megválasztása, az Alapszabály módosítása, és az Egyesület feloszlásának, egyesülésének kimondása, továbbá a számviteli törvény szerinti beszámoló, az éves beszámoló elfogadása és ezzel egyidejűleg közhasznúsági jelentést készít az 1997. évi CLVI. törvény 19. § alapján. Az Alapszabály módosításához és az Egyesület feloszlásának, egyesülésének kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata szükséges. Szavazategyenlőség esetén nincs döntés.

Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követően fél napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti Közgyűlés meghívójában is megjelölendő.

A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.

A Közgyűlés 3 főből álló Elnökséget választ. Az Elnökség tagjai között van a Közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes és titkár. A Közgyűlés az Elnökség tagjait öt évre választja.

Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a Közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések, kiemelten közhasznú társasággal kapcsolatos döntések) és illető jogok vállalásáról - beszámolási kötelezettség és a Felügyelő Bizottság tájékoztatása mellett - dönteni. Jogosult az éves költségvetést meghatározni, a tagfelvételről, a tag kizárásáról, a Bizottságok felállításáról dönteni, éves beszámolók elkészítésére.

Az Elnökség a három tag jelenléte esetén döntőképes. Az Elnökség szükséghez képest-, de évente legalább négyszer tart ülést, melyet az Elnök hív össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az Elnökség döntésképtelensége esetén az Elnökséget 15 nap elteltével újra össze kell hívni.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. Bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meghívható. Az Elnökség döntéseit egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.

A döntéshozatalban nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnök köteles az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye is).

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen Alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra-hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

A Közgyűlés minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti, az Elnökség minden lényeges döntését emlékeztetőben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő tagjai közül legalább kettő fő, Közgyűlés esetén a levezető elnök és a Közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.

Az Egyesület elnöke köteles a Közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya.

Az Egyesület elnöke köteles a Közgyűlés által hozott határozatokat és az Elnökség által hozott döntéseket, - amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet - a döntés meghozatalától számított 8 munkanapon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni, valamint a székhely hirdetőtábláján elhelyezni.

Az Egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait az elnök kezeli, aki ellátja a pénztárosi feladatokat is.

8.

Ha az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, az 1997. évi 156- es törvény 10.§- a alapján Felügyelő Bizottság létrehozása kötelező.

Az Alapszabály úgy rendelkezik, hogy az Egyesületnél háromtagú Felügyelő Bizottság működik. A Felügyelő Bizottság megbízatása két évre szól.

A Felügyelő Bizottsági taggá megválasztott személy az új megbízatása elfogadásától számított tizenöt napon belül azokat a gazdasági társaságokat, amelyeknél már Felügyelő Bizottsági tag, írásban tájékoztatni köteles.

A Felügyelő Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg. A Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre különösen:

- Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az Alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.

- Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.

- Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.

- Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.

- Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.

- Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.

- Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.

A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezetőszervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

Ha a Felügyelő Bizottság indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - nem hívták össze Közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre a Felügyelő Bizottság is jogosult, továbbá jogosult haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A Felügyelő Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a Felügyelő Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a Felügyelő Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

A Felügyelő Bizottság testületként jár el.

A Felügyelő Bizottság döntésképes, ha minden tag jelen van; döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A Felügyelő Bizottság döntésképtelensége esetén 15 nap elteltével újra össze kell hívni a Felügyelő Bizottságot.

A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

A Felügyelő Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelő Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a Felügyelő Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.

A Felügyelő Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a Közgyűlés hagy jóvá. Ha a Felügyelő Bizottság a kiemelten közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a Közgyűlést.

9.

Az Egyesület alapításakor az Elnökség és a Felügyelő Bizottság tagjait az alapítók szavazással választják, a választás eredményét az alapítási jegyzőkönyv rögzíti. Ezt követően a vezető tisztségviselőket az Egyesület legfőbb szerve, a Bizottsági tagokat két Közgyűlés között az Elnökség választja meg. Az Elnökség köteles beszámolni a következő Közgyűlésen a végzett tevékenységéről.

A vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályok, az Alapszabály, illetve a legfőbb szerv által hozott határozatok, kötelezettségeik vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízás:

a) a megbízás időtartamának lejártával,

b) visszahívással,

c) törvényben szabályozott kizáró ok bekövetkeztével,

d) lemondással,

e) elhalálozással.

A vezető tisztségviselő tisztségéről bármikor lemondhat, azonban ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá, kivéve, ha a legfőbb szerv az új vezető tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott. A lemondás hatályossá válásáig a vezető tisztségviselő a halaszthatatlan döntések meghozatalában, illetve az ilyen intézkedések megtételében köteles részt venni.

A vezető tisztségviselő jogviszonyára - ha a vezető tisztséget nem munkaviszony keretében látja el - a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (Ptk. 474-483. §) megfelelően irányadóak.

Nem lehet a Felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki:

a) az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,

b) a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve

d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

10.

Az Egyesület képviseletére az elnök, az elnökhelyettes és a titkár jogosultak olymódon, hogy az Egyesületre kötelezettségeket létesítő jogviszonyt az elnök írhat alá. Az aláírás előtt az Elnök köteles szóban tájékoztatni az Elnökségi tagokat. Az elnök rendelkezik az Egyesület számlája felett.

Az Egyesület Elnöksége évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett képzések, tanfolyamok, egyéb tájékoztatók prospektusai - az Egyesület honlapján - bárki részére rendelkezésre állnak.

11.

Az Egyesület gazdálkodása:

A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az Egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az Egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik.

A tagsági díjakat az Egyesület elsősorban - fenntartási,- ügyviteli költségek, valamint az Egyesületet terhelő járadékok és adók megfizetésére használja fel.

Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig.

Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a Közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.

Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében pályázatokat készít.

Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen Alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a Közgyűlés rendelkezik. Ha a vagyon hovafordításáról ezek nem rendelkeznek, továbbá ha az Egyesület feloszlatással szűnik meg vagy a Felügyelő szerv ennek megszűnését állapítja meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani.

12.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

13.

Az Egyesület jelen szerződés szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját az Egyesület honlapján (www.utkereso.hu ) hozza nyilvánosságra.

Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az Alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével.

Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) nem kell semmilyen ellenőrzést vagy felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, vagy ott letétbe helyezni, ugyanakkor biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét. Az Egyesület a közhasznúsági jelentést az Egyesület honlapján (www.utkereso.hu ) hozza nyilvánosságra.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a számviteli beszámolót;

b) a költségvetési támogatás felhasználását;

c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

d) a cél szerinti juttatások kimutatását;

e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;

f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni.

Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.

Az Elnök köteles az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben az iratbetekintést teljesíteni.

Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

14.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az Egyesület megszűnik feloszlással, feloszlatással, egyesüléssel.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt az egyesülésekről szóló 1989. évi II. tv. és a közhasznú szervezetekre vonatkozó jogszabály rendelkezései, másrészt a később meghozandó Közgyűlési határozatok az irányadók.

Kecskemét, 2011. 04. hó 04. napján.

Az Alapszabály a Közgyűlés által elfogadva.

 

az Egyesület elnöke        az Egyesület elnökhelyettese

Az Útkereső Egyesület Alapszabálya

 

Hirdetés
 
Az Útkereső Egyesület jogosult a személyi jövedelemadó 1%-nak fogadására. Adószám: 18358683-1-03.