Ne dobjuk ki a pénzünket

S A J T Ó C I K K ( 2013. január 14.)

 

 

Ne dobjuk ki a pénzünket

A hulladékgazdálkodás szinte mindenkit érint, erre tekintettel a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége szükségesnek tartja, hogy röviden összefoglaljuk a legtöbbünket érintő tudnivalókat.

Ezen terület egyik legmarkánsabb része a települési szilárd hulladék begyűjtése, és kezelése. A kommunális hulladék begyűjtése, vagyis házunk elöl a szemeteskukák elszállítása közszolgáltatás, így annak igénybevétele – fő szabály szerint - kötelező. Ebből következően az elmaradt díjhátralék adók módjára behajtható.

Fontos kiemelni, hogy az erre vonatkozó szerződés, a törvény erejénél fogva, úgynevezett ráutaló magatartással is létrejöhet, így a díj követelése írásos szerződés nélkül is jogszerű lehet, illetve akkor is fizetnünk kell, ha adott időben egyáltalán nem keletkezett hulladék a háztartásunkban.

Természetesen, ha az ingatlanunkat előre láthatólag hosszabb ideig nem használjuk kérhetjük a hulladékkezeléssel foglalkozó vállalkozástól a szolgáltatás ideiglenes szüneteltetését, mely esetben a díjfizetési kötelezettségünk is szünetel. Fontos figyelemmel lenni arra, hogy a szünetelés időtartamát követően a szolgáltatás felajánlásával – vagyis, ha jár az utcánkban a szemetesautó – ismét rendeznünk kell a szemétszállítási számlát. Ugyancsak fizetnünk kell a díjat, ha a szünetelési idő előtt ismételten igényeltük a szolgáltatást. A szünetelésre vonatkozó igényünket írásban kell jelezni, azt visszamenőlegesen nem lehet bejelenteni.

Sokunk számára különösen fontos szempont a szolgáltatásért fizetendő díj mértéke. A szabályozás önkormányzati hatáskörbe utalta a különböző méretű gyűjtőedények után fizetendő szállítási költség meghatározását. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény 2012 novemberében elfogadott módosítása szerint 2014-től már egységessé válik a szemétszállítási díj összege, így egy egyenletesebb, átláthatóbb rendszer jöhet létre. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell majd meghatározni. A jogszabály elfogadásával egy korszerű törvényi háttér született, ami átlátható és ellenőrizhető viszonyokat teremt az ágazatban, lehetőséget teremt a hulladékképződés nagyobb arányú csökkenésére és a hasznosítás arányának növelésére, valamint kiterjeszti a gyártók felelősségét, hogy hulladékszegény technológiákat alkalmazzanak a termékgyártásban.

A szemétszállítási díj függ attól, hogy milyen költségelemekből tevődik össze. Alapvetően a lakosság által fizetendő összegnek a hulladék gyűjtési, szállítási, valamint hulladékártalmatlanítási költségeket kell fedeznie. A közelmúltban beépült a díjelemek közé a szelektív hulladékkezelési díjtétel, mely a környezetvédelem, mint alapvető társadalmi érdek egyre gyakorlatiasabb, az emberek számára kézzelfogható tevékenységként való megjelenését jelzi.

A szelektív hulladékgyűjtésre - a környezeti terhelés csökkentésében való részvétel erkölcsi elismerése mellett – ösztönzőleg hat az is, hogy amennyiben szétválogatva gyűjtjük a háztartási szemetet, kisebb űrméretű gyűjtőedényre lesz szükség, ami kevesebb költséget jelent számunkra.

Az általános tapasztalatok szerint a szelektív gyűjtésben való részvétel esetén a maradék hulladék térfogata háztartásonként átlagosan mintegy 15 %-kal csökken.

Ha valaki eddig a kertes házakban általában használt 110 literes gyűjtőedényt vette igénybe, annak a jövőben a szelektív gyűjtés miatt elegendő lehet akár egy 80 literes edény is, vagy a 60 literes gyűjtőedény helyett akár egy 50 literes is.

Többlakásos ingatlanok esetében, ahol az egész ház közösen használ egy nagyobb, 1.100 literes gyűjtőedényt a hulladékmennyiség várhatóan mintegy 900 literre csökken le és így az alkalmazandó edényeket is kisebbre lehet cserélni. A példánál maradva a jövőben elegendő lehet egy 770 literes és egy 120 literes szabványos gyűjtőedény.[1][1]

A háztartásunkban keletkezett még hasznosítható – elsősorban papír, üveg, műanyag - hulladékot a lakóhelyünkön egyre nagyobb számban lévő hulladékgyűjtő pontokban telepített gyűjtőedényekbe helyezhetjük el. A nagyobb méretű, és a veszélyes hulladékokat – akkumlátorokat, gumiabroncsokat, elektronikai cikkeket – a hulladékudvarokban veszik át tőlünk. Nagyobb áruházakban, bevásárló központokban találkozhatunk kifejezetten a száraz elemek és fénycsövek, izzók gyűjtésére szolgáló gyűjtőedénnyel is; gyógyszertárban pedig a lejárt szavatossági idejű termékeket adhatjuk le.

A kertes lakóövezetekben a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés is egyre elterjedtebb, mely során a keletkezett zöld hulladékok, és az egyéb újrahasznosítható hulladékok (PET palackok, papír és műanyag csomagolóanyagok) ingyenes elszállítását végzik az erre szakosodott cégek.

Akár a hulladékgyűjtő ponton, akár konyhánk szelektív hulladékgyűjtő kukája előtt szembesülhetünk azzal a kérdéssel, hogy melyik dolgot melyik edénybe tegyük. Például az üdítős- vagy tejesdoboz - mivel legnagyobb részt papírt tartalmaz - a papírok közé kerül, de sajnos sok helyen a műanyagokkal vagy a fémekkel gyűjtik együtt.

A tejtermékek – tejföl, joghurt - műanyag poharai szintén hasznosíthatóak, azonban csak azokon a településeken tehetjük a műanyagok közé, ahol ezen csomagolóanyagok feldolgozása megoldott. Erről tájékoztatást a helyi önkormányzattól vagy a hulladékkezelő vállalkozástól kaphatunk.

A PET palackokkal kapcsolatban mindenki ismeri a „tapossa laposra” szlogent, azonban az összepréselés után vetődhet fel a kérdés, mi legyen a kupakkal? Természetesen ez is újra feldolgozható anyag, vagy kupakgyűjtő akcióhoz való hozzájárulásunk tárgya lehet.

A műanyagok terén fontos kiemelni, hogy a környezettudatosságra nevelés eszközeként megjelent lebomló bevásárló szatyor - bár biológiailag jelentősen kisebb terhelést okoz, - az újrahasznosítása azonban nehézkes, ezért ezeket a csomagolóanyagokat érdemesebb a kommunális szemétben elhelyezni.

A szelektív hulladékgyűjtés egyik „ága” a zöld-hulladék kezelése, vagyis a komposztálás. A kerti hulladékok összegyűjtése és hasznosítása szolgálja a költségmegtakarítást, hiszen a feldolgozott szemétmennyiség elszállításáért nem kell díjat fizetni a szolgáltatónak, továbbá a komposztálás során magunk állítjuk elő a virágföldet, így nem kell azt a kereskedelemben megvásárolnunk.

A komposzt készítéséhez tanácsoljuk a megfelelő alapanyagok kiválasztását, így az ételmaradék, déligyümölcsök héja, beteg vagy gyomnövények részei – bár biológiai úton lebomlanak – de lehetőleg ne kerüljenek a masszának szánt anyagba.

A szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás alkalmazásával valós költségmegtakarítást érhetünk el, ezért bízunk abban, hogy a jövőben minél többen alkalmazzák ezeket a hatékony módszereket.

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

 

S A J T Ó C I K K ( 2013. február 12.)

 

 

Amit a szálláshelyek minősítéséről jelenleg tudni érdemes

 

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez az elmúlt időszakban érkezett fogyasztói megkeresésekben a fogyasztók a szálláshelyek jelenlegi szabályozása kapcsán fejtették ki érdeklődésüket, különös tekintettel azok minősítésének körülményeire. Mindezek alapján összegyűjtöttük ezen szegmenset érintő legfontosabb tudnivalókat, amelyek remélhetőleg tisztább képet nyújthatnak a szálláshelyek besorolására vonatkozó lényeges változásokról.

 

A szállodaipar sok országban dinamikusan növekvő szektor, különösen az olyan államokban, ahol a turizmus az elmúlt időben indult fejlődésnek. A nemzeti, kulturális és egyéb hagyományok miatt világszerte minden állam a saját szálláshelyi besorolási rendszerét alkalmazza, amely azonban megnehezíti egy könnyen átlátható, egységes besorolási rendszer globális bevezetését. S hogyan működik mindez Magyarországon, azt az alábbiakban részletezzük.

Hazánkban a szálláshelyek kötelező minősítésének 2009. októberi megszűnését követően a 239/2009. (X. 20.) kormányrendelet 2012. július 1-ig lehetővé tette, hogy a szálláshely-szolgáltatók kereskedelmi kommunikációjukban a korábban használt osztályba sorolást alkalmazzák, azaz szállodák esetében feltüntessék a ,,csillagot’’. Ez a lehetőség azonban az említett kormányrendelet 2012. július 1-jén hatályba lépő 21. § (1) bekezdése értelmében megszűnt.

Figyelemmel a fentiekre, továbbá a fogyasztói oldalról jelentkező igényre, felismerést nyert, hogy indokolt egy olyan rendszer működtetése, amely alkalmas a szálláshelyek színvonal szerinti értékelésére. Ennek okán a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) szállodai minősítő rendszere (Ausztria, Csehország, Hollandia, Magyarország, Németország, Svájc és Svédország Szállodaszövetségeinek részvételével alapított) ,,Hotelstars Union” által kidolgozott harmonizált követelményrendszert alkalmazza.

Ezen közös szállodai minősítési rendszerben foglalt mintegy 270 feltételt, többek között a vendégek körében végzett felmérések alapján dolgozták ki, így megfelelve a mai kor igényeinek, a vendégek elvárásainak. A HOTELSTARS minősítési rendszer számos előnnyel büszkélkedhet: a védjegyszabályzatban rögzített követelményeknek megfelelő szolgáltatók körében alkalmas azok pozitív megkülönböztetésére és a szolgáltatók minőségfejlesztésének ösztönzésére. A vendégek szemszögéből nézve pedig egységes, átlátható biztonságot ad az elvárt minőség meghatározásában, s egyúttal nagyban megkönnyíti a tájékozott fogyasztói döntés meghozatalát az adott szálláshely kiválasztása során.

Ezen kezdeményezés hatékonyságát jól tükrözi, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MSZÉSZ 2012. június 12-én megállapodást kötött, mely szerint a Hotelstars harmonizált európai minősítő rendszert – Nemzeti Szállodai Tanúsító Védjeggyé emelve - alkalmazzák a hazai szállodák minősítésére. Mindezek alapján 2012. július 1-től csak az a szálloda használhatja a ,,csillagokat’’, amelyik megfelel a közben tanúsító védjeggyé nyilvánított megjelölés feltételeinek.

Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy azon szálláshely-szolgáltatók, amelyek az átmeneti szabályok lejárta után tavaly július 1-től nem kívántak a védjegyrendszerhez csatlakozni, a fogyasztókat más módon is tájékoztathatják a szálláshely minőségéről, például a szálláshely szolgáltatásainak részletes bemutatásával, leírásával. A szálláshely-engedélyekben szereplő szálláshelytípus elnevezését, mint például ,, Szálloda’’ természetesen továbbra is fel lehet tüntetni, mivel az önmagában nem minősítésre vagy osztályba sorolásra utal.

A védjegy használatának jogszerűségét és a minőség folyamatos fenntartását az MSZÉSZ jogosult ellenőrizni. A négyéves periódusban az MSZÉSZ kötelezően akkor végez felülvizsgálatot, ha a szálloda szolgáltatásainak minőségére, az adott kategóriára vonatkozó követelmények be nem tartására panasz érkezik. A követelményektől való ismételt eltérés és a felszólítás figyelmen kívül hagyása esetén az MSZÉSZ felmondja a védjegyhasználati szerződést. Azon szolgáltatóval szemben pedig, amely a védjegyjogosult engedélye nélkül a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést használ, az MSZÉSZ bírósági eljárást kezdeményezhet, követelheti a védjegybitorlás abbahagyását és a védjegybitorlással elért gazdagodás visszatérítését.

(Bővebb információkról az MSZÉSZ honlapján a http://www.hah.hu/, vagy közvetlenül http://www.hotelstars.hu/ internetes címen olvashatnak.)

 

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

v\:* {behavior:url(#default#VML);} o\:* {behavior:url(#default#VML);} w\:* {behavior:url(#default#VML);} .shape {behavior:url(#default#VML);}

Normal 0 21 false false false HU X-NONE X-NONE MicrosoftInternetExplorer4 /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-priority:99; mso-style-qformat:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:11.0pt; font-family:"Calibri","sans-serif"; mso-ascii-font-family:Calibri; mso-ascii-theme-font:minor-latin; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-theme-font:minor-fareast; mso-hansi-font-family:Calibri; mso-hansi-theme-font:minor-latin; mso-bidi-font-family:"Times New Roman"; mso-bidi-theme-font:minor-bidi;}

 

S A J T Ó C I K K ( 2013. április 19.)

A gázszámla

 

Napjainkban a háztartási költségek jelentős részét az energiadíjak teszik ki. A lakossági fogyasztók jelentős hányadának különösen megterhelő a földgázszámlák rendezése, mivel a főzéshez szükséges energiamennyiségen túlmenően számos otthon téli fűtését is ez az energiahordozó biztosítja. Ebből fakadóan, vitathatatlanul, kiemelt jelentősége van a földgázért fizetendő díj elszámolásának.

A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségéhez érkezett kérelmében a fogyasztó a szolgáltató számlázása ellen nyújtott be panaszt, és beadványához több bizonylat mellett egy 600.000 Ft-ot meghaladó összegű számlát is mellékelt. A lefolyatott eljárás során megállapítást nyert, hogy sem 2010-ben, sem 2011-ben nem került sor a leolvasott mérőállások alapján a tényleges energiafelhasználás elszámolására, illetve 2011. évben egyetlen részszámlát sem állított ki a vállalkozás. 2012 márciusában a földgáz-kereskedő pótolta mulasztását, és kibocsátotta az elmaradt évekre vonatkozó bizonylatot, melynek következtében a fogyasztónak különösen nagymértékű – összességében 900.000 Ft-ot meghaladó összegű – gázdíj tartozása keletkezett. Felügyelőségünk az ügyben jelentős összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki, valamint megtiltottuk a jogsértő magatartás további folytatását, továbbá a vállalkozás üzletszabályzatában foglalt kötbér megfizetésére is köteleztük a szolgáltatót. A határozat még nem emelkedett jogerőre.

 

Mindezek alapján láthatjuk, hogy az éves elszámolási kötelezettség nagyon fontos feladata a szolgáltatónak, melynek elmulasztása komoly jogkövetkezményekkel jár.

 

A fogyasztók számára a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége tanácsolja, hogy a számlázás elmaradását jelezzék a földgáz-kereskedő felé, mivel a felhasznált földgázmennyiség árát – függetlenül a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapított jogsértés miatt kirótt szankciótól - előbb-utóbb ki kell fizetni. A hasonló esetek elkerülése érdekében a hatékony hatósági fellépés mellett igen fontos a tudatos fogyasztói magatartás tanúsítása is, figyelnünk kell arra, hogy a szolgáltató a számlákat kiállítja-e; azokon a megfelelő mérőállások szerepelnek-e. Különösen fontos az éves elszámoló számla kiállítása, tekintettel arra, hogy ezen szolgáltatási területen is évente egyszer történik a mérőállás leolvasása és ez alapján a tényleges fogyasztás elszámolása. Az elszámoló számla nyújt tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a részszámlákban feltüntetett energiamennyiséghez képest mennyi volt a fogyasztásunk. Ezen túlmenően a megállapított felhasználási adatok alapján állítja ki a szolgáltató a következő évben a részszámlákat.

 

Az ügy jelzésértékű atekintetben is, hogy a részszámlázás elmulasztása is jelentős hátrányt okoz a fogyasztónak, hiszen az éves elszámolási időszakon belül kiállított számlákkal az év során elfogyasztott energiamennyiséget fizetjük meg. A részszámlázás biztosítja azt, hogy - az évente egyszer történő elszámolás mellett - a felhasznált gázmennyiség díja folyamatosan rendezésre kerüljön, és ne halmozódjon fel a fogyasztót terhelő hátralék, vagyis a részszámlák megfizetésével az adott évre meghatározott energiamennyiség árát rendezzük. Ebből következően ebben az esetben a részszámlák kiállításának elmulasztása különösen nehéz gazdasági helyzetet okozott a panaszosnak.

 

Az ügyben a hatósági eljárás meginduláskor a fogyasztó kérelmére már folyamatban volt a fogyasztásmérő berendezés pontossági vizsgálata. Ezzel kapcsolatban érdemes tudnunk azt, hogy amennyiben a szakértői vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gázmérő az elfogyasztott földgáz-mennyiséget pontatlanul mérte, vagyis a készülék hibás, akkor a szolgáltatónak az elszámolást módosítania kell. Az elszámolás helyesbítése során meg kell állapítani a hibás mérés időtartamát, melynek vonatkozásában a vállalkozás pótelszámolási kötelezettsége fennáll. Ha objektív módon meg-

 

állapítható a meghibásodás időpontja, akkor ettől az időponttól kezdődően a mérő leszereléséig terjed a pótkalkulációs időszak, ellenkező esetben a fogyasztó és a szolgáltató közös becslése az irányadó, ilyen jellegű megegyezés hiányában egy év tekinthető hibás mérés időszakának. Szeretnénk hangsúlyozni azt, hogy amennyiben a vizsgálat a mérőberendezést megfelelőnek találja, az ellenőrzés költségeit viselnünk kell.

 

Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy ebben az ügyben Felügyelőségünk - gondos mérlegelést követően – a jogsértés súlyának megfelelő szankciót alkalmazott, bízva abban, hogy a szolgáltató a jövőben tartózkodik a fogyasztók érdekét súlyosan sértő jogellenes magatartásoktól. Ezen túlmenően azonban érdemes szem előtt tartanunk, hogy tudatos fogyasztói magatartással, az elszámolás nyomon követésével a számlázással kapcsolatos viták egy része megelőzhető, hiszen mindannyiunk közös érdeke, hogy az adott szolgáltatás a fogyasztók érdekét is szolgálja.

 

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

 

S A J T Ó C I K K (2013. április 29.)

 

A földgáz fűtőértéke

 

A rezsicsökkentés programjának megvalósítása kapcsán, több fórumon is találkozhattunk olyan felvetéssel, miszerint a kormányzati cél elérését hátráltathatja a földgázkereskedő azon magatartása, miszerint az árcsökkentéssel arányosan módosítja a szolgáltatott gáz minőségét, azzal, hogy befolyásolja annak fűtőértékét. Ezért a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége fontosnak tartja a földgáz fűtőértékére vonatkozó legfontosabb információk áttekintését.

 

Mi is az a fűtőérték és miért lényeges?

 

A fogyasztásmérő berendezés a vételezett gáz mennyiségét köbméterben méri, azonban a számlán az elszámolás a fűtőérték – az elhasznált energiamennyiség - alapján történik. A számla összegét a szolgáltatott földgáz köbméterben mért térfogatának, az átlagos fűtőértéknek, valamint az 1 MJ-ra vonatkozó gázdíjnak az összeszorzásával kell megállapítani.

 

A fűtőérték fizikai fogalma szerint, a földgáz tökéletes elégetésekor felszabaduló energia mennyiséget jelenti, melynek mértékegysége: "MJ/m³". Ez az érték Magyarország területén átlagosan 34-34,1 MJ/m³ között változik, vagyis egy köbméter vezetékes gáz elégetésekor hozzávetőlegesen 34 MJ energia keletkezik. A fűtőértékre vonatkozó szabvány a 34 MJ/m³ értéktől ±5%-os eltérést enged meg, vagyis a fűtőérték a 32,3 - 35,7 MJ/m³ közötti sávon belül mozoghat, változhat. A felfelé és lefelé megengedett 5 %-os eltérés, (mely éppen 10 %) okozhatja az arra vonatkozó következtetéseket, miszerint a fűtőérték csökkentésével kikerülhető a rezsicsökkentés során meghatározott árak érvényesítése. A földgáz árak MJ-ban meghatározottak, így az adott fűtőértékű energiamennyiséghez rendeletben rögzített mértékű árkategória tartozik. Ebből következően a fogyasztó az előre meghatározott áron kapja a földgázt.

Fontos azonban tudni, hogy a közüzemi szolgáltató a fogyasztóval a forgalmazott földgáz minőségére is szerződik. Ebből következően a nem megfelelő minőségű gáz szolgáltatása a társaság részéről szerződésszegés, mely meghatározott szankciók érvényesítését is, – adott esetben kötbér megfizetését – vonhatja maga után. A lakossági fogyasztókat ellátó szolgáltatók honlapjukon kötelesek nyilvánosságra hozni az általuk szolgáltatott gáz fűtőértékének adatait.

 

A különböző eredetű - termelésből, gáztárolóból vagy importból - származó földgáz összetétele eltérő, ebből következően a fűtőértéke sem lehet egyforma. Magyarországon döntő többségben, mintegy 75 %-ban import, kisebb mértékben hazai előállítású gáz kerül a fogyasztókhoz. A földgázelosztókhoz a Földgázszállító Zrt. juttatja el a gázt, és ez a társaság felelős a minőségért, valamint a fentiekben részletezett fűtőérték követelmény érvényesüléséért is. A cég hálózatának több mint száz pontján négypercenként vesznek mintát a földgázból, és mért a minőséget dokumentálják. A műszereket – kromatográfokat - mindennap hitelesítik, továbbá a mérésekből naponta átlagot, majd a napi átlagból havi átlagot számítanak. Az elszámolás során a közüzemi szolgáltató ezzel az átlagos fűtőértékkel számol el fogyasztókkal.

 

A gázösszetételt a kromatográf minden esetben a földgáz elégetésével állapítja meg. A továbbítási folyamat során az összetétel kizárólag a gáz szagosításának elvégzésével módosul, tekintettel arra, hogy a földgáz fő összetevő eleme a metán, mely szagtalan, így ezen technikai művelet kihagyása esetén nem lehetne fizikailag érezni a gázszivárgást, ami komoly balesetforrás lenne. A fogyasztókhoz, illetve az ipari létesítményekbe a földgázt az úgynevezett elosztói engedélyesek juttatják el, az általuk üzemeltetett vezetékhálózaton keresztül. Ezek az engedélyesek a gázt változatlan összetétellel továbbítják, pusztán – műszaki okok miatt – annak nyomáscsökkentését végzik.

 

Abban az esetben, ha a fűtőértékkel összefüggésben kifogásunk van a szolgáltatónkkal szemben, kérhetjük az elosztói engedélyest, hogy speciális műszer segítségével – úgynevezett kaloriméterrel – ellenőrizze fogyasztási helyünkön a gáz minőségét. Felhívnánk a figyelmet arra, hogy ha a vizsgálat alátámasztja azt, hogy a fűtőérték megfelelő, az ellenőrzés költségeit ki kell fizetnünk. Ezzel összefüggésben lévő kifogásunkat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál terjeszthetjük elő. Az eljárás lefolytatásával kapcsolatosan kiemelendő, hogy panaszunkkal a Hivatal megkeresése előtt a szolgáltatóhoz kell fordulnunk. Az írásbeli beadványt az érintett földgáz kereskedő köteles 15 napon belül megválaszolni, és amennyiben panaszunkat továbbra is fenntartjuk, ezen dokumentumok birtokában kérhetjük a Hivatal vizsgálatát.

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége

 

 

 

Hirdetés

Az Útkereső Egyesület jogosult a személyi jövedelemadó 1%-nak fogadására. Adószám: 18358683-1-03.

 

[1][1] Kecskemét Megyei Jogú Város az ingatlanok és közterületek tisztántartásáról és az egyes közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 54/1996. (XII. 23.) önkormányzati rendeletének módosításának közgyűlési előterjesztése